Szaplonczay Manó

  








             - hamarosan -

A vasgróf

csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Manó (Emánuel)
(1821. márc. 3. Oláhpatak - 1891. ápr. 23. Görz, Ausztria)
politikus, vasgyáros, vadász, utazó
Andrássy Károly gróf és Szapáry Etelka grófnő fia, id. Andrássy Gyula testvére, Andrássy Géza apja.

A pesti egyetem elvégzése után bejárta Nyugat-Európát és Marokkót. Országgyűlési képviselő, Torna- majd Gömör vármegye főispánja. A szabadságharc leverése után (1849) emigrálnia kellett.

Vadászként beutazta Ceylont, Bengáliát, Kínát és Kelet-Indiát. Hazatérése után híres országos vadászatokat rendezett. Nevezetes volt éremgyűjteménye. Az MTA tagja volt.

A gyakran vasgrófként emlegetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a család betléri ágának tagját Jókai Mór egy valódi magyar nagyúrként, szabadelvű, eszes emberként jellemezte, aki vagyonát saját eszével, tehetségével és szorgalmával megkétszerezte.

Jókai egyik műve megírásához 1882-ben Gömörbe látogatott, hogy regénye tárgyát a Rákóczi korba vetítse, s az Andrássy család történetéből merítsen. A betléri kastély akkori gazdája, Andrássy Emánuel, akit már saját korában a közszeretet és általános megbecsülés övezett, és  családiasan csak Manó néven emlegettek, éppen a látogatást megelőző évben fogott hozzá az ősi fészek, a betléri kastély legutolsó komolyabb átépítéséhez. Jókai tehát személyesen is találkozott a vasgróffal, sok segítséget kapott tőle, s későbbi regényeinek egyes alakjai visszatükrözik a gróf megnyerő alakját.

Kovács Ágnes: 185 éve született gróf Andrássy Manó

Acélgyári történelem II - Salgótarjáni Vasfinomító Társulat

A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család nyomában